avagy miért tojik a húsvéti nyúl tojást?
A Húsvét a keresztény világ egyik
legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem
keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását.
A Húsvét története
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a
legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi
év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap,
virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat
lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A
nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt
elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi
halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról,
hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap
hajnalán feltámadt halottaiból.
De pontosan mikor is van Húsvét?
A dátum évről évre változik. A Húsvét megünneplésének napja
sokáig vita tárgya volt, amit végül is a niceai zsinaton (325) zártak
le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni,
ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget – vagyis március 21-ét -
követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte vasárnapra esik,
akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.
Mire utal a Húsvét elnevezés?
Régen,
a Húsvétot megelőzően 40 napon át - Jézus negyvennapos sivatagi
tartózkodásának emlékére - böjtöltek az emberek. A böjt nagyszombaton
ért véget, ezen a napon kezdik meg a hagyományos sonkát, vagyis ekkor
vesznek először magukhoz húst.
A húsvéti tojás
A
tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát,
minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000
évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki
köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány
szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak
keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus
feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok
vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.
A húsvéti bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
A fehér, tiszta, jóságos bárány egyben a tisztaság és béke jelképe.
A húsvéti nyúl
Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a
nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba
hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. E különös tulajdonságú
állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály
fedi.
A
húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett. A
fénye az élet jelének számít. A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti
tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba. Azután egymásután
gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból. A halál sötétsége a
feltámadás által az élet fényére változik. Ezt a szokást már az Ó – Jeruzsálemben
is celebrálták. A gyertya az 50 napos húsvéti időben egészen Pünkösdig, sírba-tételnél és a feltámadásnál ég, világít. Az Alfa és az Ómega
betűk, a Kezdet és a Vég jelképe, a fehér viasz pedig a reményé.
Kezdetektől
fogva a tűz valami istenies dolognak számított, éppúgy, mint az Ó – és
Újszövetségben valamint a germán mitológiában. A húsvéti tűz gyökere a
germánoktól ered, akik, Tavasztűznek nevezték. Így
üdvözölték a Napot, a tél feletti győzelme illetve a természet
felébredéseként. Krisztus feltámadása általi fényességet szimbolizálja a
keresztényeknek. Már a XV. századtól ünnepeljük ezt a hagyományt.
Forrás:
http://antalvali.com/husvet-szimbolumai-husveti-nyul-tojas.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése