A Húsvét szimbólumai

avagy miért tojik a húsvéti nyúl tojást?

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. 

A Húsvét története

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

De pontosan mikor is van Húsvét?

A dátum évről évre változik. A Húsvét megünneplésének napja sokáig vita tárgya volt, amit végül is a niceai zsinaton (325) zártak le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget – vagyis március 21-ét - követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.

Mire utal a Húsvét elnevezés?

Régen, a Húsvétot megelőzően 40 napon át - Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére - böjtöltek az emberek. A böjt nagyszombaton ért véget, ezen a napon kezdik meg a hagyományos sonkát, vagyis ekkor vesznek először magukhoz húst.

A húsvéti tojás

A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.

A húsvéti bárány 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
A fehér, tiszta, jóságos bárány egyben a tisztaság és béke jelképe.

A húsvéti nyúl
 Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Húsvéti Gyertya

A húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett. A fénye az élet jelének számít. A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba. Azután egymásután gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból. A halál sötétsége a feltámadás által az  élet fényére változik. Ezt a szokást már az Ó – Jeruzsálemben is celebrálták. A gyertya az 50 napos húsvéti időben egészen Pünkösdig, sírba-tételnél és a feltámadásnál ég, világít. Az Alfa és az Ómega betűk, a Kezdet és a Vég jelképe, a fehér viasz pedig a reményé.

A húsvéti Tűz

Kezdetektől fogva a tűz valami istenies dolognak számított, éppúgy, mint az Ó – és Újszövetségben valamint a germán mitológiában. A húsvéti tűz gyökere a germánoktól ered, akik, Tavasztűznek nevezték. Így üdvözölték a Napot, a tél feletti győzelme illetve a természet felébredéseként. Krisztus feltámadása általi fényességet szimbolizálja a keresztényeknek. Már a XV. századtól ünnepeljük ezt a hagyományt.

 Forrás:

 http://antalvali.com/husvet-szimbolumai-husveti-nyul-tojas.html